"A fekete város"
Dátum: 2010. július 17. 12:17Műfaj: EgyébCimkék: zsenge |  |
"A szegény sebesült rimánkodott, hogy eresszék el, tegyék le, hagyják meghalni, ne kínozzák, de ők csak mentek vele, ahogy tudtak, lihegve, izzadó üstökkel vitték, vitték az úgynevezett répaföldeken át a Klokocsig." Részlet Mikszáth Kálmán: A fekete város c. regényéből
Szürke hétköznapok a zöldre festett falak között. Lakályos hetvenhat ágyas kórtermek, meg egy vécé. Koedukált.
Reggeli sorakozó. Névsorolvasás. Nyolc hiányzó. Igazolt hiányzás, meghaltak. Az egyik lógósnál ez már a második alkalom, hogy ezért nincs itt.
Feltámasztják... a falnak.
– Én vagyok a Megváltó.
Ráhagyják, van itt fontosabb dolog is.
A rangidős beteg (kétszáz napja hozták be elgennyesedett lúdtalppal, de már szinte tünetmentes, alig köhög) tartja a nagyvizitet.
Mellette a konzulensek. Rutinos kórházviseltek. Egyikőjüket, akit egyszer már majdnem meggyógyítottak, mielőtt elhunyt volna, a proszektúráról akkreditálták. Most egy kicsit jobban van.
A sebészet képviseletében egy féllábú beteg a segítő. Ugyan tévedésből a jó lábát vágták le, de a másik már szépen gyógyul. A fertőző osztályról egy egzotikus betegségből lábadozó az ügyeletes. Bravúros gyorsasággal állapították meg, hogy mi a baja. Mikor az első nap délben elébe tették az ennivalót, amiről azt állították, hogy ez az ebéd, leesett az álla. Ebből rögtön kiderült, hogy leprás, de rohamosan javul, mióta az orvosok csak ritkán járnak be dolgozni a kórházba. Az urológiáról egy leszerelt víztoronyőr egészíti ki a stábot. Mikor elzárták a csapokat, Víz Elek bácsi munka nélkül maradt, ebbe belebetegedett, így megszűnt a tb-folytonossága. Már nincs sürgős dolga, ráér betegtársait pátyolgatni.
Kezdődik a nagyvizit.
Az eddig itt soha nem látott alapossággal dolgoznak a vizitelők. Most nincs mismásolás, néhány kérdés után szabatos választ kapnak az ápoltak a kérdéseikre.
Valahogy így:
– Mivel hozták be a beteget?
– Talicskával, egy építkezésről. Leesett az állványról, és keze, lába eltört.
– Gipszet hozott magával? – kérdik a betegtől.
Mostanában így divat, a beteg hozza az orvosságot is.
– Mindig van nálam gipsz a talicskában, ha kórházba visznek.
– Gipszeljék be!
– Ha meg tetszik engedni – szól a beteg –, hadd csinálja a kollégám, ő gyönyörűen glettel.
A vizitelő beleegyezően bólint, és továbbmennek.
Megállnak egy zavaros tekintetű, borostás ember ágyánál.
– Mi a probléma?
– Alkohol.
– Hány éves a bácsi?
– Harminc leszek a jövő hónapban.
– Maradjunk annyiban, hogy huszonkilenc múlt – és továbblépdelnek.
A szemészeten egy hölgy már két hete panaszkodik, hogy homályos a látása. Türelmesen végighallgatják, majd a kezelési útmutató következik.
– Az isten szerelmére, valaki pucolja meg már a szemüvegét, és utána írják meg a zárójelentést.
Esemény nélkül lezajlott a nagyvizit.
Délben beugrik a dietetikus az ebédek miatt. Elvisz a konyháról harminc kiló húst, és már kész is van a diéta. Precíz szakmunka.
Kezdődik a látogatási idő.
Ilyenkor pontosak az orvosok is. Csinosan kialakított irodában várják a beteglátogatókat. Előtte fegyveres pénzügyőrök posztolnak. Az ajtón rezezett aranytábla, rajta a felirat:
„Paraszolvencia osztály”
Az egészségesek ide járnak áldozni a lelkiismeret oltárán.
Vége a látogatási időnek. A pénzügyőrök izzadó homlokkal cipelik ki a zsákokat.
Lassan elcsendesedik a kórház, és nyugovóra térnek a betegek. Némelyek örök nyugovóra.
Az utolsó főorvos is készül elhagyni a munkahelyét. Ám hirtelen a szívéhez kap és összeesik. Nagy futkosás támad a folyosókon. Megérkezik az ügyeletes beteg, és rápillant a halódó orvosra. Életveszélyesnek tűnik az eset. Gyorsan megvizsgálja… a zsebeit. Nincs nála TAJ-kártya, lakcímbejelentő, és a pénze is kevés.
A diagnózis pontos.
Nem ide tartozik.
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket
Eddig 7 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
1. Nem Tom (#20885) | 2010. július 19. 08:44 |
Ahogy ismerlek, gondolom hogy az a fergetegesen jó mondat, amit Mikszáthtól idéztem. | |
| |
2. Mocsári Nyehőce (#20875) | 2010. július 18. 23:24 |
Nyugodtan utálhatsz engem, bár attól szemernyit sem lesz jobb az írásod. Egyébként vannak benne fergetegesen jó mondatok, az tagadhatatlan. | |
Válasz Nem Tom hozzászólására (#20870). |
|
3. Nem Tom (#20870) | 2010. július 18. 21:24 |
Sziasztok, Uncsi, Nyehi, és István! Igazatok van, nem jó ez az írás. Mentségem csak annyi, hogy ezt az írást megígértem valakinek, akit minap vittünk az éjszakai kórházi ügyeletre. Nem az én ötletem volt viszont örömet szereztem vele. (Na, nem a kórházi dolgozóknak) Nem az ajándék értékét kell ez esetben nézni, hanem az örömszerzés módját. Így sikerült, és kész. Persze örülök a kritikáknak, de csak egészen kicsit. Most ha lenne merszem, azt írnám nektek, hogy utállak benneteket, de nem merem megírni. :-))))) Tamás | |
| |
4. Szűcs István (#20866) | 2010. július 18. 12:10 |
hááát, ezen bevallom én is unatkoztam egy kicsit. De mint mindig, a NemTom-féle csontig hatoló (épp most fekete) fricskázós humor elviszi a hátán az egészet. | |
| |
5. Mocsári Nyehőce (#20859) | 2010. július 18. 02:36 |
Ezen még gyúrhattál volna, Nem Tom. Valami friss élmény ihlette ez újabb opust? | |
| |
6. Unole Lozen (#20853) | 2010. július 17. 23:33 |
Elolvastam eddigi életművedet- persze csak ezen az oldalon létezőket. Tudod egy csecsemőnek minden vicc új. Bátran kijelenthetem, hogy korábbi írásaidhoz képest ez egy kicsit gyengébb(négyest adok rá), de ezt is nagyon élveztem. Magas a színvonal ezen az oldalon.szió tamás | |
| |
7. Pyrrhusz (#20847) | 2010. július 17. 20:32 |
Első vagyok az elsők között. Száll a kakukk, vagy mi? Orvosoknak vatikáni pénzben szabad csak.(gyengébbeknek: Isten fizesse meg) Boldogok azok akik péntek délben írhatnak.:-)) Egyszóval rátapintottál egy fontos társadalmi, szociológiai kérdésre. A műtét sikerült a beteg meghalt! | |
| |
