A kastély halálára

Szerző: Tóth LászlóDátum: 2010. május 19. 16:40

Műfaj: VersCimkék: vers

Hol vannak a régi esték,
a régi bálok, a kislányok
a legények, kik az egészet
csak távolról lesték?

Hová lettek a földek,
az állatok, az emberek?
Hol vannak a régi könyvtárból
a drága ritka könyvek?

Hol vannak a bútorok
a képek, vajon
mind-mind hová tűntek?

Mind elveszett,
széthordták, az enyves
idegen rabló kezek!

Kik ott éltek haltak,
mindenükből kifosztattak,
helyükre mások ültek,
ők menekülni kényszerültek!

Hatalmak jöttek mentek,
és a maradékból
mindenki egy kicsit lecsípett.

A hajdani kastély így lett rommá,
s nincs már ki sorsát szívén hordozná,
csak pusztul ott egyedül,
míg egy szép napon összedűl.

2010-05-14.

Legyen az a vers, minden olyan kastély, egykori nemesi ház, gyászjelentése, amit az utóbbi évtizedekben elvettek, aztán ilyen-olyan célra használtak, kihasználtak, mely cél nem volt méltó a hely szelleméhez, s aztán mint egy régi rongyot eldobtak, és hagyták, hogy az idő vasfoga mélyen belevágódjon a többre érdemes falakba. Nagyon sajnálom, hogy nem tudja a mai kor megtartani magának, és megőrizni az utókornak a valamikori birtokosi épületeket. Pedig mennyi szép dologra lehetne egy szépen felújított kastélyt használni, de hát mint sok mindenre, erre sincs pénz! Talán megéljük még azt, hogy tisztelni kezdjük az épületeket is!

vissza a főoldalra ajánlom ezt a cikket

Eddig 2 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.

1. Tóth László (#19590)	2010. május 20. 11:02
Kedves Éva! Köszönöm a hozzászólást! És valóban igaz, hogy vérzik a szívem, ha egy romot látok az élet helyett! Sajnálatos dolog, hogy nincs arra forrás, hogy újra régi pompájukban álljanak, sajnálatos dolog volt az is, hogy a tulajdonosoktól erőszakkal elvették az épületeket! De hát a történelmen változtatni már úgysem tudunk!
Válasz Sonkoly Éva hozzászólására (#19589).

2. Sonkoly Éva (#19589)	2010. május 20. 09:56
Mennyi régen szép kastély áll romokban...mennyi embernek nincs hajlék sem a feje felett. Micsoda ellentétek. A gondolat, a szándék részedről nemes!