Őszintén akarok élni

Szerző: LiliDátum: 2008. május 30. 14:45

Műfaj: PrózaCimkék: őszinteség, élet, hitelesség, forrás

„Őszintén akarok élni…
Őszintén, szabadon, szépen, őszintébben, mint ahogy tegnap éltem…
Szeretnék bízni mindenkiben, hinni, hogy nem fordul ellenem, és nem árul el sosem…
Tőled csak annyit akarok kérni, engedj őszintén élni…
Ne kelljen hazudnom senkinek, és hogyha valamit kérdezek, a válasz igaz legyen…”

(Piramis)

Őszintén: annyit tesz, mint hazugság nélkül gondolni, érezni és cselekedni. Az őszinteség csak akkor igaz, hogyha a cselekvés során a Test, Lélek és Szellem tökéletes harmóniában van. Ekkor megszületik: a HITELESSÉG.
Az őszinteség és a szabadság vágya nem fakadhat azok elvesztésének vagy hiányának félelméből.
Az őszinteség épületében minden tégla, minden homokkristály tiszta, igaz és ártatlan. Mint a gyermek.
A gyermek még őszinte. Csak aztán jönnek az illúziók, a saját és mások álmai, és észrevétlenül, az „igazság” álarca mögé bújva, letérítik az Igaz Útról.
Ha letértél, és szeretnél visszatalálni a Fényre, első dolgod, hogy felismerd: eltévedtél. Aztán kövesd a Napot, a tiszta Fényt, amely kivezet az illúziók labirintusából.
Ha kiértél, meglátod a tisztást, amelyen a Te építményed áll. Vizsgáld meg tégláról-téglára! Csorgass át szíveden minden homokszemet: vajon érzed-e igazságukat? Ragyog-e bennük a Forrás fénye?
Alapvetően szerencsés vagy, hiszen Te legbelül TUDOD, hogy mely téglák, mely homokszemcsék hamisak. Ekkor már semmi más dolgod nincs, mint kicserélni őket olyanokra, amelyek méltók az építményed gyermeki tisztaságához.
Ez lesz az első, valódi, mély Igazságod.
Ne hidd, hogyha kihúzol egy hamis téglát, összedől minden. Lehet, hogy néhány pillanatig talán meginog kissé, de aztán megáll, és olyan stabillá válik, hogy többé nem tudják letéríteni útjáról.

„Szeress úgy, ahogy szeretnéd, hogy szeressenek…”

Őszintén. Szabadon. Szépen.

vissza a főoldalra ajánlom ezt a cikket

Eddig 1 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.

1. Veronai (#1027)	2008. június 04. 23:38
Kedves Lili! Nem az illúziókkal van a baj. Az emberekkel. A baj az, hogy nem hisznek Nem istenekr?l beszélek! Az illúziók kivetités. Az illúziók rálátás arra, hogy lehetne... Az illúziók iránymutatás. A hiba nem az illúziókban van. Bennünk emberekben, kik nem hisznek. Mert mindíg magyarázatot kérnek, hogy: Mit? Miért? Állandóan gondolkodni akarnak. Megmagyarázni olyan dolgokat, aminek semmi értelme. Az ?szinteség nem privilégium. Bels?leg fagad. Abból az emberb?l tapasztalhatod: Ki szeret............