vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

A nélkülözhetetlen

Műfaj: EgyébCimkék: humor

Az irodalom nélkülözhetetlenségéről, számos tanulmány, tudományos dolgozat, esszé, novella, karcolat, vers, és humoreszk született. Ugyanakkor az irodalom hordozóinak gyakorlati hasznáról alig beszélünk. E hiányosság elfedésére készült hézagpótló művem, a hálás utókor számára.

Apropó hézagpótló mű: A múlt havi hatalmas vihar, több helyen is feltépte a házunk tetőzetét. Az egyik ilyen ponton a főfalból is kirepült –pont a gerenda alatt- néhány tégla, a gerenda vége, pedig ott lebegett a semmiben. A szomszédom építész, amikor megmutattam neki, azonnali alátámasztást javasolt a további károk elkerülésére. A hiányzó téglákat sehol sem találtuk, ezért a gerenda és a főfal közé -fóliába csomagoltan- három lexikont helyezve tudtuk megvalósítani a javaslatot. A könyvek becsületére legyen mondva, kiválóan tartották a gerendát, a másnapi - szakszerű- javításig.
Segítségnyújtásuk elismerése jeléül, e három lexikont a polc széléig kihúzva helyeztük vissza, eredeti helyükre.
Több ízben tapasztaltam, hogy a gasztronómia titkait hordozó könyvek jelentőségét alábecsülik.  E meggondolatlan lenézésnek ellentmond a történet, amikor a szakácskönyv életet mentett.
A sógornőm névnapjára voltunk hivatalosak, és a velünk lévő gyerekeket, rendkívüli izgalomba hozta a madártej készülésének híre. Mind a négyen ott tébláboltak a konyhában a gáztűzhely és a tálaló környékén mindent látni akartak, sőt a legkisebb -a pöttöm Kati- mindent meg is akart fogni, főleg a habverős keverés érdekelte, de ebbéli kísérleteit a sógornőm rendre elhárította. Abban az óvatlan pillanatban, amikor a konyhaszekrény felé fordult a vaníliarúdért, Kati azonnal akcióba lépett, és meg akarta kaparintani az áhított habverőt, - csak a fogantyúja látszott onnan alulról- a forró lábasból leemelve. Szerencséjére nem tudta magára rántani, mert a nyitott szakácskönyv, a megbillenni készülő edényt visszatartotta.
Azóta ez a szakácskönyv kicsit madártejesen került vissza a szekrénybe, emlékeztetőül.
Nagybátyám, rendkívül büszke volt szobája mind négy falát betöltő, bizonyára komoly értéket is képviselő könyvtárára. Féltette is nagyon, főleg a XVIII. századi példányait óvta, még leporolni sem volt szabad, azt mindig saját kezűleg intézte. A „szörnyűséget” kedvenc foteljának, -a tologatást követő-  lábkitörését eltitkolni igyekvő házvezetőnője követte el, amikor is a kitört lábat a legközelebbi polcról leemelt, négykötetes bőrkötésű sorozat két gyönyörű példányával pótolta. Tettét nem a művek tartalma, hanem a kötetek épp a célnak megfelelő mérte vezérelte. A „szörnytett” azonban gyorsan napvilágra került, Mariska nagyot hibázott, amikor nem ugyanoda helyezte el a fotelt, ahol az mindig is állni szokott, ezért nagybátyám belépésekor azonnal konstatálta a rendetlenséget, és a helyére tólta a bútordarabot. Az ezt követő eseményekről, nem rendelkezem hiteles adatokkal, a résztvevők ugyan is mélyen hallgattak,   
A történetekből meggyőződhettünk, az irodalmat hordozó könyvek nélkülözhetetlenségéről. Manapság azonban, egy - a könyveket helyettesítő szövegfájlban - közölt gondolattal, a legritkább esetben sikerül valamit sikeresen alátámasztani.

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Eddig 9 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.


1. emillio   (#25865)

2012. október 01. 23:56

A legszebb érzéki öröm - a söröm!

Válasz Zseva hozzászólására (#25794).

 


2. emillio   (#25805)

2012. szeptember 29. 15:17

Nagyon köszike, hogy felnyitottad a szemem! Akkor ez most nem egy nyugdíjas molnár receptkönyve? ( :-)) Ami a gondolkodást illeti, - vagy a hasam, vagy alatta huszonöt centivel!! Nos - ezek az igazi örömök!

Válasz Zseva hozzászólására (#25795).

 


3. Zseva   (#25795)

2012. szeptember 29. 08:06

Graham Masterton, az író. Semmi köze a liszthez. Bár ki tudja. :-)

Válasz Zseva hozzászólására (#25794).

 


4. Zseva   (#25794)

2012. szeptember 29. 08:04

Emillio! Már megint a hasadra gondolsz! :-) Ezek más örömök. Érzékiek az igaz, de mások. Kapis?

Válasz emillio hozzászólására (#25785).

 


5. emillio   (#25785)

2012. szeptember 29. 03:21

Igen egészségesek a Graham lisztből készített étkek! Igazi érzéki örömök! :-)

Válasz Zseva hozzászólására (#25783).

 



6. Zseva   (#25783)

2012. szeptember 28. 22:08

Graham... Érzéki örömök c. könyve olvasása után te is már garantáltan a gyakorlati megvalósításon törnéd a fejed... bár az is lehet, előtte is, csak kissé más megközelítésben. :-)

Válasz Zseva hozzászólására (#25782).

 


7. Zseva   (#25782)

2012. szeptember 28. 22:05

Tetszett ez a megközelítésed! Akárhogy is töröm a fejem nekem a könyv más funkciót még idáig nem töltött be, mint hogy élvezettel olvashattam. Hacsak arra nem gondolok, hogy némely könyv olyan inspirálóan tud rám hatni. A gyakorlatra tértem át, mert visszahozta az "örömöt" :-)

 


8. Bányai János   (#25772)

2012. szeptember 28. 13:04

Köszönöm!

 


9. emillio   (#25749)

2012. szeptember 27. 19:01

Kedves János! Eddig is nagy becsben tartottam az írott irodalom értékét, de most, - hogy rávilágítottál a könyvek egyéb használati funkcióira, - még inkább tisztelettel adózom feléjük! És ez még csak a kezdet, mondhatni - a jéghegy csúcsa! Ígérem, hogy agyalni fogok az egyéb jellegű hasznosításukra! Éljen az irodalom, éljenek a könyvek! :-)

 


Szavazás

Beérkezett szavazatok száma erre a cikkre: 3 db

A szavazatok átlaga: 5

Ha belépsz, tudsz szavazni.