Az emberi jellemek sorozat kapcsán

Szerző: Bányai JánosDátum: 2013. május 10. 08:16

Műfaj: EgyébCimkék: utószó

Amint az a sorozat eddigi megjent írásaiból kiderülhetett, nem vagyok a lélektan szakértője, ezért nem biztos, hogy az általam kategorizált jellemeket helyesen itéltem meg.

A jellem kialakulásában rendkívüli szerepet játszik a család példamutatása. A gyermek tapasztalja a szülői mintát azt tarja követendőnek, és óhatatlanul azt viszi tovább. Azt szoktam volt mondani, hogy sörös üveggel a kezedben, cigarettával a szádban üvöltözve, hiába mondod a gyereknek, hogy ne igyon, ne dohányozzon, és beszéljen tisztességesen!

Az egyéb apró jellemrombolások –nem mondjuk meg Apának, vagy Anyának, ez a mi kettőnk titka- a kis hazugságokra való rábírások –a macska verte le az asztalról a poharat- fel sem tűnnek, de később mi csodálkozunk a legjobban, hogy hol tanulta a gyerek..

A környezet ,az iskola, a barátok, a média mind-mind alakítja a jellemet, és a baj akkor a legnagyobb, ha az utóbbiak hatása a döntő.

Tapasztalatom szerint, már egész pici korban is lehet alakítani egy emberke jellemét, és ha ez sikerül a későbbi (kamaszkori) behatások már kevésbé befolyásolhatják.

Mostanában divatos javaslat: „Ne akadályozzuk a gyermeket jelleme fejlődésében” azért rejt magában néhány buktatót a gyakorlatban, mert a határokat mindenképp ismernie kell. Ellenkező eseteket, nap mint nap láthatunk, tapasztalhatunk.

Az élet egyik legnehezebb feladata! Nem tudok receptet adni a tökéletes megoldásra, ezt mindenki a saját bőrén tapasztalva oldja meg, sok-sok türelemmel és odafigyeléssel.

Elnézést kérek, ha valakit akaratlanul megbántottam, nem állt szándékomban más, mint némi vitára késztetni önmagunkat.

vissza a főoldalra ajánlom ezt a cikket

Eddig 2 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.

1. Zseva (#27074)	2013. május 13. 10:26
Kedves János! Sok minden láttam, hallottam... nem mondom mégsem, hogy annak voltam a követője. Talán éppen ezért igyekeztem kialakítani egy más életformát, több-kevesebb sikerrel... Szerintem minden ember megvívja a maga csatáját. Hogy mivé válik azt alakítja nem egy-két magával hozott szokás, ember, hanem a társadalom, a társaság..., a baráti kör... Pussz, Éva


2. Macska (#27073)	2013. május 12. 23:46
Kedves János! Arthur Koestler egyszer azt írta - nem emlékszem szó szerint - hogy a gyereknevelés a világon a legfelelősségteljesebb hivatás és talán az egyetlen, amelyhez nem kell írásos engedély. Már nála is tetszett ez a meglátás. Üdv, Macsek