vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Hátha, mégis...

Műfaj: VersCimkék: időről, gondolkodom


Évek lépte előre, vissza soha...

azt az utat feledés takarja.

Rozsdásodik a levél,

lassan, zizegve üzen.

 

 

Hűs hajnal ébred.

Kávét magamnak töltök,

ragyogása aranybarna.

Szemem megpihen

egy árva kanálon,

félre teszem, hátha, mégis...

 

 

Nézem az órát, a régi időn áll,

tudom nem jön vissza soha már.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Eddig 1 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.


1. H.Kohut Katalin   (#24667)

2011. október 25. 17:26

Jó volt olvasni a versedet, köszönöm szépen! Jó lenne visszatekerve megállítani az időt!