vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Néha

Műfaj: PrózaCimkék: mocsok vagyok

Mert azért segítő kész vagyok, és adom a gondolatom, nyújtom a kezem, ám haragszik, pedig aggódom. Ez van! Érte is! Ezt sem fogja emészteni mert gondolom azt hiszi, kék a fű, sárga a nyár, szürke a jég, zöld a Napsugár, ám a fejében minden a helyén áll.

Néha

Mert azért segítő kész vagyok, és adom a gondolatom, nyújtom a kezem, ám haragszik, pedig aggódom. Ez van! Érte is! Ezt sem fogja emészteni mert gondolom azt hiszi, kék a fű, sárga a nyár, szürke a jég, zöld a Napsugár, ám a fejében minden a helyén áll.
Ahh!
De vagy mégis én?
Hántom magamról, héjként zuhan polip karom, Kraken vagyok?
Gondolatok magamból, elvont képeim zuhannak fetrengenek porban, kiragadom, és fényként fürdetek mondatot, vagy épp a sárba tiporom, de ez is most én vagyok.
Kételkedek Benned
Magamban kételkedek
Az élet lehetőségében kételkedek
Fény a fény?
A gondolat most is az enyém,
Az enyém, vagy a Tied, vagy másé?
Üveg golyót gurítok
A helyzeti energiája mozgásban nyilvánul meg.
Gondoltam most rád fekszem, mert szeretlek.
Néha!
Vagy most?
Mert azért segítő kész vagyok, és adom a gondolatom, nyújtom a kezem.
Átölelsz.
Hántom magamról, héj-ként zuhan polip karom, Kraken vagyok.
Életérzelemgyilkos

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.