Úton

Szerző: KödmadárDátum: 2013. november 12. 07:45

Műfaj: VersCimkék: vers

Megbékéltem már
idővel, térrel,
versenyt futok
a szenvedéllyel.
Az ózon lyuk
nyitás a végtelenbe,
a kovalens kötés
talán szerencse.
Kihűlt vasat ütni
sosem érdemes!
A versem most
nem is érdekes...
Jobb vagyok,
mint Pavlov kutyája,
nem éltem hát
eddig hiába.
Amit adtam,
vissza nem veszem.
Fantáziám most
kicsit szertelen...
Lábam alatt fut még
a szürke járda,
elballagok szépen
egy másik világba.

(A történeteim és verseim kivétel nélkül mind a fantáziám szüleményei. Kérem, hogy senki ne azonosítsa őket se velem, az íróval, se a szereplőimet más valóságos személlyel! Ködmadár)

vissza a főoldalra ajánlom ezt a cikket

Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.