Ajtó a semmibe

Szerző: ÁlomDátum: 2008. július 22. 16:02

Féltő karok ölelnek át

De a szemem már messzire tekint

Lát téged és lát mást

A holtakat az utcán

Kik összevesztek a dealer cuccán

S a kém a háztetőn táncol

Majd az udvarra leérve politikust játszik

Ki hazáját eladja

A fehér édes porért

Vagy a pincéket megtöltő borért

Utazzunk a semmibe!

A világunk úgyis oda tart

Vérfürdő és káosz

Az utcákat ellepi

S ugyanez a tömeg a minisztert élteti

Viharok szárnyán jöttem

A jövőt menteni

De eltévedtem a vadonban

Szárnyamat az utca mocska elfedi

S a jég az utolsó termő búzát elveri

Kúszok a világegyetem szélén

Utazok a semmibe

Körülöttem széttört álarcok

Utunk végén egy ajtó nyílik

Ajtó: a semmibe!

Eddig 2 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.

1. bobita (#10117)	2009. július 10. 23:36
nekem is a "semmi" ágán ül a szivem,
Válasz Lukács Mária hozzászólására (#2075).

2. Lukács Mária (#2075)	2008. július 22. 16:38
Álom, nagyon szépen fogalmaztad meg a világ szomorúságát, és igazat is adok.. De valahol az ajtó mögött, én nem a semmit látom. Bízni kell, reménykedni, hogy az emberek egyszer felkelnek. Ezékiel próféta is életre keltette az embereket, hogy újra megalapozza a jövőt. Nem vagyok vallásos, de hiszek a múltban és bízom a jövőbe. Még reménykedhetünk. Tudom sokan már nem hisznek, nagyon megváltozott a világ.Lehet még kiút, a kapun át.