vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Álombéli séta..!

Műfaj: VersCimkék: álomnak, küszöbé, nyitva, lépj, felelek, emlékeim, rejtettem, csók, ölelés, gyöngyeim

 Az álomnak küszöbén
felsejlik alakod,
az ajtó még nyitva,
lökd be ha akarod.

Lépj be!
Ez itt csak az enyém
megtalálsz itt mindent,
ha valami érdekel
kérdezz és felelek én.

Már bent vagy!
Fakkokban sorban minden,
évszámok,súlyuk szerint
itt gyűltek lassan,
vannak jó s rossz emlékeim.

Ne tétovázz!
Gyere és fogd a kezem
vannak itt sötét zugok
iderejtettem mindent,
van jó s rossz jegyzetem.

Jöjj tovább!
Igen,ott fénylik minden
mint a szentjános bogár,
az első csók,sok ölelés
és a mámoros éjszakák.

Még ne menj!
Van még itt egyéb,
jótettek,fogadalmak
áhítatban fogadottak,
miket teljesítettem én.

Az utolsó sarok!
Tovább már nem megyünk,
van mi rám s az Úrra tartozik,
itt várnak titkos vágyaim,
hiába kérsz,ezek az én gyöngyeim!

2008.06.01. Rézi.

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Eddig 3 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.


1. Veronai   (#990)

2008. június 03. 22:44

Rézinek! ...ha félsz... Nem remélsz. ...ha félsz... Mit kérsz az élett?l. Mit kérhetsz a félelem helyett? Ne félj. Ne félj! Ne engedd, hogy szívedet ellepje a félelem gyötrelme. Ne. Ne engedd! Higgy. Higgy önmagadban és bízz, bízz abban, hogy van boldogság. Van! Ne engedd el a köved.. Ne engedd el, csak annyira, hogy érezd, a boldogság madara rá tud repülni tenyeredre. Csak ennyire enged el a kövedet...

Válasz Rézi hozzászólására (#983).

 


2. Rézi   (#983)

2008. június 03. 17:13

Kedves Veronai,sajnos a kövek néha húznak...

 


3. Veronai   (#969)

2008. június 02. 22:48

Jó! Jó a lelked! Jó az érzés, melyet közvetítesz. Jó, ha még jobban elengeded magad. Ne fogd a követ, mely csak leláncolhat. Hagyd lelkedet szárnyalni és megírni azt, mit rajtad kívül: Senki nem tudhat! Üdvözlettel: Veronai