vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

A mikroszkópikus szépség

Műfaj: VersCimkék: dal, poéta

A mikroszkópikus szépség,

sokáig kell nézni, hogy

megértsék.

 

Könyvtárban tobzodó tudás,

stabilizálódó köd,

- futás.

 

Homály-szemű, alkoholszagú egyén,

kultur-halmaz megdönt, menekülne

az Én.

Fotoszintetizál a növény,

magával ragad az

értelem-örvény.

Enciklopédia-takaró lány,

rám mosolyog, s vihog

valahány.

 

Durkheim, Weber, tanul a stréber,

én ablakkal szemezek, ezért

lenézel?

Hát iylen lett a világ-szalon,

égő hulladék az összes

benzinballon.

 

Az óra traktálva ketyeg,

búzafejű kisdiák megremeg,

- holnap ilyenkor felelek.

 

Varázstalanítják a költőt:

- Psssszt! Elájul a dal,

nem hívják a mentőt.

 

A miniatűr gyönyör a dal,

harcolj érte, ha kell szívvel

és karddal.

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.