Az Indián Reservátumban
Dátum: 2008. december 31. 11:40Műfaj: NovellaCimkék: a tmt alkotasok | ![]() |
Lassan elokerultek a pipak es korbementek a tuz korul ulo emberek kozott.Valahogy errol almodoztam en a paplan ala bujva,ahogyan olvastam "A Nagy Indian Konyv"-et...Vegigheveredtem az anyafoldon es bamultam a sivatag felett sziporkazo csillagokat...
Magunkra borítottuk a Maya mintákkal diszített pokrócot.mert a sivatagi éghajlat éjszakai hidege a csontjainkig elért.A kősziklákkal körberakott tábortűz reszkető fénye selytelmesen bevilágította az arcokat.Tudtam hogy a "Ranch " távolban látható hazai mögött lovak helyett a Mercedesem áll és mégis elkapott a romantikus hangulat .Elvégre nem hittem volna kölyök koromban ,hogy egyszer még Pongor néni könyvei helyszinén fogok ülni.Pongor néni volt a könyvtáros a Budakeszi Bobaj Hodaj-ban.Már gondom van veled kislányom... Mit is adhatok neked...? - nézett körbe tanácstalanul a könyvespolcokon.Minden héten úgy mentem haza onnan,hogy a kezembe rakott könyvek mögül alig-alig láttam a lépéseimet.Nővéreim nevettek rajtam,de én nem bántam.Abban az időben adta nekem Pongor néni az Indián könyvekből álló sorozatokat...amit hűségesen elolvasva vittem vissza egy pár nap elteltével.
A tűz ropogását a gitárjáték és a szájharmonika kissé kacajos akkordjaival vegyítették össze.Mi lent ültünk a földön törökülésben, arcunk kifestve színes vonalakkal és Indián fejdíszbe öltözve beszélgettünk.Barátaim , a natív amerikaiak,azaz az Indiánok nevetve csúfolodtak a fejdíszemen amit rosszul tettem fel magamnak.A tűz fölé helyezett csirkék illata kezdte csiklandozni az orrokat.Éhesek voltunk...annal is inkább,mert a félig üres Whisky-s üveg ott hevert a lábainknál bizonyítékként hogy a "tüzes viz" is keményen bedolgozott a gyomornedveinknek.Mit kerestem az Indian Reservátumban?Kollegám, akivel összebarátkoztam az elmult fél évben eredeti Indián származásu volt és ő hívott meg a rokonaihoz vendégségbe.Nem elösször jártam ott, ugyhogy az Indián család már kezdett befogadni...Ezalatt a pár hónap alatt, végighallgattam a régi történeteket az Indián irtásról és a még mai napig is fennalló problémákról.Lementünk a Shatterland tóhoz horgászni és a fogások is ott voltak már a nyárson a csirkék mellett.Az Indiánok oriási végkielégitést kaptak...?-néztem a mellettem ülő baratnőmre.Ő elhúzta a száját, majd kényszeredetten bolintott. Igen, elég sokat. Ha amerikai szemmel nézed akkor igen...ha Indiánnal , akkor nem...
Én, az európai hátterű bevándorló alig értettem meg,mire is gondol.Ő erre magyarázni kezdett.Nem lehet mindent a pénz szemszögéből nézni.Vizsgálhatjuk az emberséget, a becsületet és a természetet. Itt minden a mi tulajdonunkban volt.Béke és a természet szeretet uralkodott. Nézz körül mit lett belőle...mit értek el a nagy civilizacióval...mindent tönkretettek. A levegő füstös,minden szemetes, a nővények kihalóban. Az emberek futnak a pénz után...képesek voltak gyilkolni a természeti kincsekért és a területekért.Az elmult évszázadok szenvedéseiért nem lehet egy pár ezer dollárral megfizetni.
Nagyon sok Indián még a mai napig nem tudott beilleszkedni a környezetbe...ebbe az új környezetbe. Rengeteg az alkoholista az Indiánok között.Sok a válás és a gond itt a Reservátumban. Nekem a szemem világa veszett el...nézett rám feloldalról.Nem értettem a dolgot...A mindig életvidámnak mutatkozó huszonéves lány arca elkomorult.Nem vetted észre? -nézett rám kérdőn. Mit?-kérdeztem. Komolyan nem vetted észre?...A bal szemgolyóm üvegből van.Na ne...néztem rá hitetlenkedve...tényleg nem láttam eddig...Mi tortent ? Az alkohol...nézett rám borúsan és ekkor az éppen maradt szemében összegyűlő könny árulta el hogy a fél szeme tényleg üvegből lett készitve.Lehettem ugy két éves, amikor apám és anyám beitaloztak...az udvaron jatszó bátyám megtalálta az őrizetlenül hagyott pisztolyt. Csak játszani akart vele,de a pisztoly csőre volt töltve és elsült a kezében.Engem talált el...Tulajdonképpen óriási szerencsém volt, hogy nem vitte szét a koponyámat a löves...csak a szemem folyt ki...Az alkohol...azzal lenyult a földre és felvette a Whisky-s üveget , és egy jó nagyot húzott belőle. Ezért nem tudok autót vezetni sem...az egész életem meg lett nyomorítva...
Csendben ültünk és hallgattuk a fa ropogását... a téma ezzel be volt felyezve. Közben a csirke megsült és kiosztották az adagokat a fa tanyérokba.Az Indian Reservatum-ban megörzött kis természeti maradványok gondosan vannak őrizve...mégis , még ide is eljutott a civilizació negativ hulláma.Lassan előkerültek a pipák és körbeadogatták a tűz körül ülő emberek között.Valahogy erről álmodoztam a paplan alá bújva, amikor olvastam "A Nagy Indián Könyv"-et...Végigheveredtem az anyaföldön és bámultam a sivatag felett sziporkázó csillagokat.Olyan nagyok és fényesek voltak, az volt az illuzióm hogy elérhetem őket...úgy mint a gyermekkori álmomat...Valami számomra érthetetlen nyelven valaki hallkan énekelni kezdett.Lassú dob szóló kisérte és a fájdalmas,szomorú énekhanggal lelkem összefonódott az Indién sorssal. Feltápászkodtunk a földről és egymás kezét szorosan fogva a dobszólóra lábunkkal nagyokat dobbantva az alvó földön , körbetáncoltuk a már szunnyadó tábortüzet...
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikketMég nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.

