hitetlen
Dátum: 2010. február 13. 14:31Műfaj: VersCimkék: magány, bánat, élet | ![]() |
Hason csúszva a sárban hempereg a megtépázott alázat,
amely oly becses kincs, kutyák martalékává lett,
trágya szagú kan disznók nyaldossák kéjesen a sebedet.
A csenddel takarózva bujtatod ökörszem könnyeid,
miközben más nevet, és emlék cédulát tűz mellére,
a ˝Céda˝ s mellé a neved...
Óh' te kegyes jó Sors, áldod az életem,
álmokkal, vágyakkal mi soha nem teljesül.
Ugye csak addig ? míg meggyötörve lelkem Istenhez nem menekül.
Ugye addig az átok? és akkor minden leül.
... törd össze nagyúr a hitetlen szívem. !
Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.

