Hungarikum
Dátum: 2008. július 27. 10:16Műfaj: VersCimkék: történelem |  |
Amennyi baj,átok,vétek
csak sujthat egy nemzetet
az benne van e szóban.
Honfoglalás, a kereszt formált
a pogányból erős nemzedéket.
Árpád-házzal erősödött egy ország.
A véleletlen elsodort tatár hordát.
Itt nőtt naggyá a Hunyadi család.
Majd királyok sora,mind más,
korok,századok,dicső múlt.
Viharok,rossz szomszédság.
Idegen hatalom, s őseink
túl néztek a bajon.
Hitték lesz még jobb,
s miénk a hatalom.
Két háború,világok égése,
Kinek-kinek a magáé.
Gyász,siralom,építés a romokon.
Újra hit, hogy felépíthetik.
Állnak még a régi várak,
a felépített házak.
Gyűlik a pénz - néhol,
másutt nehéz a lét.
Van aki könnyet ejt
a halott "tiszavasváriért",
Malina Hedvigért.
Kicsi lett az ország,
mint egy dobogó szív.
Nem a bőrük színe
ami vitára hív, de
ember az emberért,
hinni a szépben,
a jóban.
Hitet adni annak,
aki még most tanulja
mit jelent a szó,
amit írunk,mondunk,
a mi hungarikumunk.
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikketMég nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
