Kutya-macska barátság

Szerző: Pigniczki ÁgnesDátum: 2009. február 20. 21:40

Műfaj: PrózaCimkék: barátság, állatok, egypercesek

"Kutya-macska barátság" mondjuk, ha veszekedő, egymásra prüszkölő, acsarkodó embereket látunk, de tudjuk-e egyáltalán, hogy milyen is az a bizonyos KUTYA-MACSKA BARÁTSÁG?

    Van három kutyám, egy saját macskám és egy szegődött cicuskám. Kedvenceim békésen éldegélnek egymás mellett. Megtanulták jól értelmezni egymás jelzéseit. Ha a kutyusaim farkcsóválásra ragadtatják magukat, macskám nem borzolja a szőrét, és nem tör ki rajta az idegroham. Ugyanakkor, ha Totya, a kandúrom morogni-dorombolni kezd, kutyáim megadóan tűrik, még a dörgölődését is. Az ő kedvéért hajlandóak elviselni a betolakodó, szegődött cica, Szürke kisasszony jelenlétét. Békésen heverésznek egymás mellett, egy tálból isznak, nem kapnak hajba ("szőrbe") az ételen sem.
    A minap azonban csorbát szenvedett ez a nagy-nagy békesség. A macskák között családi perpatvar törhetett ki. A jelek, mozdulatok, nyarvikolások legalább is valami ilyesmire utaltak. A kutyák csak lestek, hogy mi történik, nem avatkoztak bele a vitába. Ám, amikor Szürke kisasszony felágaskodva ráprüszkölt Totya barátjukra, egyemberként, akarom mondani "egykutyaként" tanították illemre a hőzöngőt, végigkergetve az udvaron.
    Másnap helyreállt a rend és békesség. Szürke kisasszony félelem nélkül napozott párja mellett, a három testőr eb társaságában.
   Kutya-macska barátság.
   (Csak épp nem úgy, ahogy mi, emberek értjük.)

vissza a főoldalra ajánlom ezt a cikket

Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.