ÖRDÖGMONOLÓG
Dátum: 2010. április 08. 11:38Műfaj: VersCimkék: vers, monológ |  |
ÖRDÖGMONOLÓG
Ki romlottabb aljas tőlem,
Én olyant nem ismerek,
Köszöntésem:
„Az Ördög veled!”
Mi idáig szép, vagy jó,
Mától mind tűzrevaló,
Máglyámon sercegő zsír
A lelkek könnye,
Nekem prelűd vagy szonett
Zárt-osztály rácsát verő bádogbögre,
Pillangó, a tavasszal éledő,
Anyjában foggal rágó csecsemő,
Álmomból ti hívtatok elő,
Ti mondtátok:
Egységben van az erő
Mi széttépne, pont az tart össze
Szövedékünk egymásból van kötve,
Ti vagytok mind, ami én egy magam,
Ereitek lüktetése, bennem a vérfolyam,
Melyőtök’ tudna velem úgy igazán szembeállni?
Azt a kutyát tépné szét a többi kutyaházi.
***
PURITÁN DÉLUTÁN
Azt mondod, tetszik a mosolyom,
Majd emlékbe itt hagyom,
Előtte még bolondommá teszlek,
Könnyeidből láncot verve,
Megkötözlek,
Táncra kelhetsz e csörgő láncon,
Hozzá szép rapszódiád,
Magam játszom,
Gyémánt Királynőként,
Majd a bálba viszlek,
Mind ilyenek vagytok,
Kik a pillanatnak hisznek,
Azt mondod, tetszik a mosolyom,
Arcom az ördögé,
Többé mutatni nem fogom,
Mint a percek bújok el,
Akkor a karórádba,
Koszos matracon hálsz majd,
Nem tudva kire, vagy mire várva,
Nem tudod írok-e vagy olvasom,
A nevetek, - sírok épp vagy nevetek,
Kandallónál ülök az ördögarccal,
Kedvemre táncoltatva,
Királynőt a Ribanccal,
Dühöd ellen páncélt adok,
Zsírral vértezett torz alkatot,
Majd közönyömmel elsorvasztlak,
Ajtód zárva, nyitva minden ablak,
Nincs győzelem, sem kegyelem,
Körül nézel, - látod? - vak vagy,
Hazamennél? - ott már laknak,
Bérelhető falfelület, lélekfogolytábor,
Falja a béred, - lennél bárhol,
Karnyújtásnyi álmodható ígéretben,
Sötétségből a sötétebben,
Ne félj, ha úgy is érzed,
Egyedül nem hagylak soha,
Egy pár leszünk,
Te, és az Ördög mosolya.
***
Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
