vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

ZIRA ÉS ÉN

Műfaj: VersCimkék: zira, versek

ZIRA ÉS ÉN

 

Zira letépte lábam,

Lógnak az inak, erek.

Messzire hajítja őket,

Jöhetnek a kezek.

Marcangolja egész testem,

Alapos munkát végez;

"Dolgozni csak pontosan, szépen"

- ez az, amit érez.

Végül csak a méhem marad,

Ezt sokáig nézi,

Megfogja és zsebre vágja,

"Szép emlék lesz" - közli.

 

Tagjaim most külön-külön

Messziről beszélnek,

Nem kerülnek többé össze,

Véreznek, de élnek.

 

Reszketnek a földön,

Ott várnak Krisztusra,

S most először azt kiáltják:

 

"Szeretlek, Zira."

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.